A 4/2009. (IV. 10.) KvVM rendelet kihirdetésével Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet néven új, nagy kiterjedésű védett természeti terület létesült 2009. április 25-én a Mecsekben. A Pécs-Abaliget-Bükkösd-Cserkút által határolt területen helyezkedik el 10 315 hektár kiterjedésben, magába olvasztva négy, korábban védetté nyilvánított természetvédelmi területet: az Abaligeti-barlang felszíni védőterülete, a Jakab-hegy, a Melegmányi-völgy és a Pintér-kert természetvédelmi területeket. A tájvédelmi körzet a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.
A védetté nyilvánítás célja a Nyugat-Mecsek változatos geológiai értékeinek, a felszíni és felszín alatti karsztformáknak, az egyedülálló mecseki növénytársulásoknak, az itt élő védett növény- és állatfajoknak, a karsztvidék és környékének kultúrtörténeti és tájképi értékeinek hosszú távú megőrzése, valamint az erdőben zajló természetes folyamatok kutatásának, megfigyelésének, továbbá a természetközeli módon végzett erdőgazdálkodást megalapozó gyakorlati ismeretek megszerzésének elősegítése.
A geológiai értékek közül ki kell emelni a tájvédelmi körzet délnyugati részén elhelyezkedő Jakab-hegyet és környékét, amelyet zömében alsó triász és perm üledékes kőzetek, homokkő, aleurolit és konglomerátumok építenek fel. A meredek, déli lejtők látványos morfológiai elemei a kipreparálódott konglomerátum tornyok, a Babás szerkövek illetve a Zsongorkő természetes kilátópontja. Az észak felé lejtő területen található a Nyugat-Mecseki karszt, amelyet zömében jól karsztosodó középső-triász mészkőből épül fel és jelentős felszíneken jégkorszaki lösszel borított. A felszíni karsztjelenségekben (töbrök, víznyelők, források, zsombolyok) terület látványossága a Melegmányi- és a Nagy-mély-völgyben található mésztufa lépcsősor is. A területen található több mint száz barlang közül 5 fokozottan védett, a leghosszabb és egyben legismertebb a turisták számára is kiépített, mintegy 1,5 km hosszú Abaligeti-barlang.
A terület flórája szubmediterrán hatás nyomait viseli magán, erre utalnak azok az elterjedt védett növényfajok is, mint például a piritó gyökér vagy a szúrós csodabogyó is. A meredek, száraz, déli oldalakon virágos kőrises-molyhos tölgyes bokorerdők, a tetőkön zömében illírgyertyános tölgyesek, míg az északi oldalakon és a hűvös völgyekben bükkösök a jellegzetes erdőtípusuk. A déli oldalakon kisebb szikla gyepfoltok, az északi hegylábnál nedves kaszálók fokozzák az élőhelyek változatosságát. Növénytani értékek közül- a teljesség igénye nélkül- kiemelhetünk több hazai orchideafajt (majomkosbor, szarvasbangó, méhbangó, bíboros sallangvirág), a pécsi zergevirágot vagy a havasi tisztesfüvet is. A védelem célja az értékes és egyedülálló mecseki növénytársulások – különösen a mecseki rekettyés-tölgyes, mecseki szurdokerdő, mecseki sisakvirágos tetőerdő, mecseki karszt bokorerdő, déli gyöngyvessző cserjés, mészkő sziklagyepek és szilikát sziklagyepek – és azok termőhelyeinek megőrzése.
Az állatvilág is számos, védett fajjal képviselteti magát. Az ízeltlábúak közül meg kell említeni a gyepterületekre jellemző magyar tarszát, a karsztvidék völgyeiben előforduló mecseki tegzest és a sárgafoltos hegyi szitakötőt. A madárvilágra alapvetően a lomberdei fajok a jellemzőek, ritka és értékes képviselője a hegyi billegető és a kis légykapó, de a hegylábi kaszálókon erős populációja van a fokozottan védett harisnak is. Emlősfajok közül, köszönhetően a számos barlangnak, üregnek kiemelkedően sok denevérfajjal találkozhatunk, mint például a csonkafülű denevér, kis- és nagy patkósorrú denevér. A denevérek életét Abaligeten egy tematikus kiállítás is bemutatja. (Denevérmúzeum)
A védetté nyilvánítás célja a területen jelenleg is megtalálható védett és ritka fajok és társulások megőrzésén túl az is, hogy a tájvédelmi körzetben folyó gazdálkodás is természet kímélő irányba mozduljon el. Ennek érdekében szorgalmazzák a vágásos erdőgazdálkodás felváltását az állandó erdőborítást biztosító módszerekkel, a gyepek kaszálásának a haris költési idejéhez való igazítását és a barlangok megóvását. Mivel a tájvédelmi körzet egy nagyvárossal határos és igen nagy igény van a szabadban való tevékenységek iránt is, törekszenek a terület értékeinek természetkímélő bemutatására elsősorban a bakancsos turizmus támogatásával és tanösvények létesítésével. A bemutatásnál nemcsak a természeti, de a kultúrtörténeti értékek is nagy hangsúlyt kapnak, mint például a jakabhegyi Pálos kolostor romjainak helyreállítása.
A látogatás szabályai:
A fokozottan védett területek kivételével a terület gyalogosan szabadonlátogatható.
A területen (közút kivételével) gépjárműhasználat csak természetvédelmi kezelési, a meglévő
létesítmények fenntartásával kapcsolatos karbantartási, valamint kutatási tevékenységgel
összefüggésben lehetséges. A látogatók a területet kizárólag aszfaltozott, sorompóval nem lezárt utakon közelíthetik meg gépjárművel.
A földutakat szükség esetén sorompók elhelyezésével kell lezárni vagy „behajtani tilos”
táblákkal kell ellátni.
Kerékpáros, illetve lovas közlekedésre az adott célra külön-külön kijelölt turistaútvonalak
használhatók.
Minden természetkárosítással járó sporttevékenység (pl. terepmotorozás) tilos. Siklóernyőzés és sárkányrepülés csak az arra kijelölt Jakab-hegyi starthelyről történhet.
Engedéllyel rendelkező autós hegyi versenyek az igazgatósággal egyeztetett módon rendezhetők legfeljebb évi két alkalommal.
A lezárt és a csak engedéllyel látogatható barlangokban a látogatás és a kutatás módját illetően ez egyes barlangok természetvédelmi kezelési terveit kell figyelembe venni.
Forrás/Honlap: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága
Térkép
A Pécsi-tó hőmérséklete 2024.08.01. 09:00 óra 26,6 C° Forrás: vizugy.hu Fotó: Leiner András . . .
RÉSZLETEK